ACER és CEER publikálta az európai földgázpiacok nyomon követésének eredményeiről szóló 2021. évi jelentését

Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) és az Európai Energetikai Szabályozó hatóságok Tanácsa (CEER) publikálta az európai földgázpiacok nyomon követésének eredményeiről szóló 2021. évi jelentését, a teljes riport itt érhető el.

• A riport a 2021-es évre vonatkozik, de kitér a 2022 első félévének fejleményeire is.
• Az európai gázárakra 2021. óta ható eseményeket és piaci fundamentumokat három fő szakaszra lehet felosztani (szűkös LNG kínálat és a COVID utáni fellendülés; alacsony tárolói szintek; orosz-ukrán háború).
• A hosszú távú gázszerződésekben rögzített árképletek jelentős eltérést mutatnak (pl. lekövetik a TTF front haviárat egy hónap eltolással vagy vegyesen olaj- és gázárhoz indexáltak).
• Eddig a csökkentett orosz szállítmányokat ellensúlyozta a beérkező LNG (elsősorban az USA-ból).
• Az EU 2027-ig szeretné megszüntetni az orosz gáztól való függőségét. Azokat a hosszú távú gázszerződéseket leszámítva, amelyeket a közelmúltban mondtak fel a rubel fizetési feltétel következtében, a 2022. évi szerződött mennyiségek nem térnek el jelentősen a 2027-es mennyiségektől.
• A határkeresztező pontokon történő kapacitáslekötések rugalmasan alkalmazkodtak a gázszállítási útvonalak változásához (növekvő LNG beáramlás, nyugat felől keletre irányuló szállítmányok), de továbbra is vannak infrastrukturális szűkületek és aukciós nehézségek. 2021. IV. negyedévétől jelentősen nőtt a rövid távú kapacitások használata.
• A TTF forwardok jó indikátorai a piaci árvárakozásoknak. A piacok várhatóan magasan maradnak 2024-ig, de van némi esély a mérséklődésre (a diverzifikációs törekvéseknek köszönhetően).
• Az ACER javaslatai:
  • megtartani a jelenlegi hub alapú kereskedési modellt a még több LNG bevonzása érdekében
  • az ellátási biztonságot szolgáló intézkedések felgyorsítása
  • törekedni az ellátási rugalmasságra
  • az EU energiabeszerzési platformjának használata
  • időszakos árkorlátozások a tőzsdéken, központosított jelentések a hosszú távú gázszerződésekről
  • megtartani a jelenlegi alacsony korlátokat a határkeresztezőkön történő kereskedés és kapacitásfoglalás előtt
  • felgyorsítani a célzott LNG beruházásokat
  • további energetikai megtakarítási stratégiák
  • a tárolókra vonatkozó szabályozás álljon ellen a külső ellátási sokkoknak

• Az Európai Bizottság kommentárja a riporthoz:
  • A Bizottság egyetért az ACER javaslataival, mivel azok beleillenek a REPowerEU tervbe.
  • Rövid távon a szállítmányok diverzifikálását, a tüzelőanyag-váltást és az energia megtakarítást kell fókuszba helyezni.
  • az EU energiabeszerzési platformjának használata – a tagállamok támogatása az átalakításokban és optimalizálásban, fő célja a kereslet összefogása, a közös beszerzési törekvések támogatása. (Dél-Európában már elindult, hamarosan indul a Baltikumban és Észak-Nyugat Európában).
  • Makroökonómiai szempontból jobbak most a célzott fogyasztást korlátozó intézkedések, mint később egy teljes ellátási sokk.

• Az EFET kommentárja a riporthoz:
  • Jó jel, hogy a piacok működnek és támogatják az ellátásbiztonságot.
  • Egy elhúzódó gázpiaci kínálati szűkösség elé nézünk a gázpiacokon, azonban ennek vannak előnyei is: a magas árak Európába vonzzák az LNG szállítmányokat és mérséklik a fogyasztást, de a kiszolgáltatott fogyasztókat védeni kell.
  • Vannak piaci várakozások, hogy hogyan fognak alakulni az árak. Ebből kell kiindulni pl. a hosszú távú megállapodások vagy a jövőbeli hidrogén beruházások esetében. A piac meg fogja találni az egyensúlyt a rövid és hosszú távú megállapodásokban.
  • A tárolók feltöltése egy eszköz, fontos a koordinált fellépés, de valóban működnek a tárolást elősegítő ösztönzők? A folyamatokat nem szabad túlzott adminisztrációval nehezíteni.
  • A középkelet- és délkelet európai régiókban még sok teendő van a piacok megfelelő működéséért.
  • A tárolói tarifák nem tükrözik a költségeket, kérdéses a rentabilitásuk.
  • Kulcsfontosságú a határkeresztező kapacitások megfelelő időbeli elérhetősége, de ezen a területen is vannak még fejlődési lehetőségek.

• Magyar vonatkozású pontok:
  • A hubokon kereskedett mennyiségek csökkentek Közép-Kelet-Európában az osztrák, lengyel, cseh és szlovák piacokon. A korábban említett főbb tényezők mellett a piacokra különösen erősen hatottak az Ukrajnán és a Jamalon érkező bizonytalan és csökkenő orosz áramlások. Magyarország ez alól kivétel. A magyar tőzsdén a likviditás 2021-es növekedésének főbb okai a fokozódó összekapcsoltság és az új ellátási útvonalak, mint a Török Áramlat és a horvát Krk LNG terminál. 2021. IV. negyedéve óta és 2022-ben azonban mérséklődött a magyar piaci likviditás is az ellátási válság erősödésével.
  • Az Ukrajnán keresztül érkező orosz szállítmányok jelentősen visszaestek 2021-ben az előző évhez képest, melynek elsődleges oka az alacsonyabban vállalt mennyiségek az ötéves tranzit szerződésben. A geopolitikai feszültségek eredményeként az ukrán útvonalakon keresztül érkező szállítmányok éves szinten további 37%-kal estek 2022. I. negyedévében. 2022 márciusától, majd áprilisától a Magyarországra és Romániába érkező szállítmányok teljesen leálltak, míg 2022 májusától az ukrán területeken keresztül haladó tranzit sem volt folyamatos. A 2021-es 38,6 milliárd köbméternyi tranzit volumen 13%-kal alacsonyabb volt 2020-hoz képest és az ukrán útvonalak összesített névleges kapacitásának csak 35%-át tették ki. A Magyarországra és Romániába irányuló szállítmányok a Török Áramlat második vezetékére, a Balkán Áramlatra terelődtek át.
  • A Török Áramlat második vezetéke - a Balkán Áramlat – 2021 elején érte el Szerbiát és 2021 októberében csatlakozott a magyar rendszerhez (éves 6 milliárd köbméter névleges kapacitással), a végső cél pedig, hogy Ausztriát is elérje 2022-ben.
  • Amíg a Magyarországot és a török-bolgár határt összekötő szakasz épült, addig Románián keresztül érkeztek a magyar tranzitvolumenek. Tavaly október óta éri el a Balkán Áramlat Magyarországot Szerbián keresztül. Az EU-ból érkező ukrán import egyhatodára esett vissza 2,6 milliárd köbméterre, melynek nagy része Szlovákián keresztül halad, a fennmaradó rész pedig Magyarországon és Lengyelországon keresztül.
  • A Magyarországra és Lengyelországba érkező ukrán tranzit hiányában az ukrán importőrök több nehézségekbe ütköznek a gázbeszerzés során. Magyarországon és Lengyelországban is folyamatban van a nem megszakítható kapacitás fejlesztése a szállítmányok biztosítása céljából. Év végén jelezte az ukrán rendszerüzemeltető GTSOU, hogy együttműködik a magyar rendszerüzemeltető FGSZ-szel, hogy Magyarországról Ukrajnába irányuló nem megszakítható kapacitást tudjanak felajánlati a határkeresztező ponton.