Fogyasztóknak
A honlap tartalma szemléletesen
- A földgázról röviden
A földgáz egy színtelen, szagtalan, rendkívül gyúlékony, gázhalmazállapotú, fosszilis tüzelőanyag, amely elsősorban metánból (CH4) áll, de kis mennyiségben más szénhidrogéneket is tartalmaz. Évmilliók során keletkezett szerves anyagokból, például ősi növényi vagy állati maradványokból (ún. fossziliákból), a földfelszín és tengerek alatt található.
A földgáz legkevésbé szennyező fosszilis tüzelőanyagnak számít, mivel égés közben kevesebb szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxid és szemcsés anyag keletkezik, mint a szén vagy a kőolaj esetében. Ráadásul magasabb a hidrogén/szén tömegaránya, azaz égés során több energia szabadul fel, így az energiatermelés szempontjából is hatékonyabb. Ettől függetlenül, a földgáz alkalmazásakor is szem előtt kell tartani az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését és a fenntarthatóbb energiaforrásokra való átállást.
A földgázt hagyományosan fúrások segítségével nyerik ki föld alatti tárolókból (földgázmezőkről), amelyek gyakran olajlelőhelyek mellett találhatóak. A földgáz nem hagyományos formája a palagáz és a tömített gáz, mindkettőt agyagpala képződményekből nyerik ki hidraulikus rétegrepesztéssel. A szénágy metán szénlelőhelyekről származik, kitermelését általában szénbányászati műveletekkel együtt végzik. A metán-hidrátok még kutatási fázisban vannak, de ígéretes földgázforrások lehetnek, amelyek fagyott formában léteznek mélytengeri üledékekben vagy permafroszt területeken.
A földgáz egy további lehetéséges forrása a megújuló biometán, amely szerves anyagok, például szennyvíz, mezőgazdasági hulladék vagy depóniagáz anaerob lebomlása során keletkezik. Ez a biogáz elsősorban metánból és szén-dioxidból áll, de a földgázhálózatba történő betáplálhatósághoz először meg kell tisztítani az egyéb alkotóelemeitől.
A földgáz felhasználási területei széles skálán mozognak, amely értékes energiaforrássá teszi: villamosenergia-termelés, fűtés, főzés, ipari felhasználás, alapanyag különféle vegyi anyagokhoz, illetve műtrágyákhoz, vagy LPG-üzemanyag.
- Földgáz ellátási lánc
A földgáz ellátási lánca a következő fő szakaszokból áll:
1. Feltárás és kitermelés: A feltárás magában foglalja a lehetséges földgázkészletek felkutatását geológiai és szeizmikus mérésekkel, próbafúrásokkal. Egy gázmező felfedezését követőek kezdődhet el a kitermelés. Hagyományosan a földgázt kutak fúrásával nyerik ki föld alatti lelőhelyekről, míg a nem hagyományos források, például a palagáz olyan technikákat igényelnek, mint a hidraulikus rétegrepesztés.
2. Feldolgozás: A nyers földgáz gyakran tartalmaz egyéb alkotóelemeket, például vizet, kénvegyületeket és egyéb szennyeződéseket. A feldolgozó üzemek eltávolítják ezeket a szennyeződéseket, hogy a földgáz megfeleljen a minőségi előírásoknak és szállításra, illetve felhasználásra alkalmassá váljon. A feldolgozás magában foglalhatja a víz eltávolítását, a földgázfolyadékok elválasztását és a kéntartalom csökkentését.
3. Szállítás: A földgáz szállítása elsősorban csővezetéken vagy cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában történik. A nagynyomású csővezetékek szállítják a gázt a termelési pontokról a nagyobb elosztási pontokhoz, ahol azután továbbszállítják a helyi elosztóhálózatokhoz vagy közvetlenül a végfelhasználókhoz. Azokban az esetekben, amikor nincs lehetőség csővezetéken történő szállításra, a földgázt annyira alacsony hőmérsékletűre hűtik, hogy cseppfolyós halmazállapotú legyen, és így speciális tartályhajókban szállíthatóvá válik. A hajókon érkező földgázt a kikötőkbe érve erre a célra kialakított terminálokon visszagázosítják, mielőtt bekerülne a vezetékes hálózatba.
4. Kereskedés: A földgázt jellemzően tőzsdéken adják és veszik a kereskedő cégek anonim módon, de közvetlenül egymást közt is kereskedhet két cég bilaterális (kétoldalú) szerződés keretében, amit másnéven OTC („over-the-counter”) kereskedésnek is hívnak. Ritkábban hosszú távú nemzetközi szerződéseken keresztül is beszerezhető gáz, ezek elsősorban két ország közti 10-20 éves megállapodások.
5. Tárolás: A földgázt föld alatti tárolókban (föld alatti kimerült gáztározók, sóbarlangok) tárolják a jövőbeni felhasználás érdekében, így biztosítják a megfelelő ellátást és egyenlítik ki a kereslet szezonális változásait. Alacsony kereslet esetén (például nyáron) a földgázt betárolják, a kereslet növekedése esetén (például télen) pedig kitárolják.
6. Elosztás és felhasználás: Az elosztóhálózat segítségével a földgázt különböző méretű vezetékeken továbbszállítják a végfelhasználókhoz, így lakossági, kereskedelmi és ipari fogyasztókhoz. A helyi gázelosztó társaságok döntő szerepet játszanak a gáz fogyasztókhoz történő eljuttatásában, biztosítva annak biztonságos és hatékony felhasználását.
- Magyarországra érkező források
Magyarország földrajzi fekvéséből és az elérhető infrastruktúrából adódóan a közép-kelet-európai csővezetékek meghatározó csomópontjában helyezkedik el. Az ukrán tranzitvolumenek lecsökkenése ellenére 2021-től a déli infrastruktúra, azaz a Török Áramlat szárazföldi meghosszabbítása és a horvát LNG terminál elindulása erősítették hazánk szerepét a régiós gázszállítmányok elosztásában. A régióban egy ország sem rendelkezik ennyi határkeresztező vezetékkel, mint Magyarország, ami az ellátásbiztonságot is fokozza.
A hét szomszédos ország közül hattal van vezetékes import irányú kapcsolata Magyarországnak:
1. Ausztria: hazánkat Nyugat-Európával összekötő útvonal, korábban jelentős volt az ukrán-szlovák-osztrák útvonal Oroszország felől. Ausztriából Mosonmagyaróvárnál lép be a vezeték Magyarországra, melynek kapacitása 153 GWh/nap. A 2021-ben aláírt hosszú távú orosz-magyar gázszerződésből adódó évi 4,5 milliárd köbméterből 1 milliárd Ausztria felől érkezik hazánkba.
2. Horvátország (LNG): Magyarországhoz legközelebb eső cseppfolyós földgázt befogadó terminál, amely így a Föld bármely pontjáról, akár Amerikából, Afrikából és Ázsiából is képes tankerhajók fogadására. 2021. január 1-jén kezdte meg működését Krk szigetén, az LNG-terminál évente akár 25,4 TWh gázt is képes a horvát szállítóhálózatba betáplálni. Drávaszerdahelynél lép be a vezeték hazánkba, és ennek a kapacitása 51 GWh/nap, az országból kilépő vezeték kapacitása 77 GWh/nap.
3. Szerbia (Török Áramlat): Oroszországból 2021 óta már Törökországon keresztül is érkezik gáz Európába, mely Bulgária és Szerbia érintésével jut el hazánkba Kiskundorozsmánál. A jövőben ezen az útvonalon keresztül érkezhet akár azeri, akár török eredetű földgáz is. Egy fontos különbség a Török Áramlat és az ukrán útvonal között, hogy míg az Ukrajnán áthaladó gáz szétoszlik (egy nagyobb része Szlovákián át Ausztriába érkezik, kisebb részei pedig Lengyelország és Magyarország felé haladnak, illetve haladtak tovább), addig a Török Áramlat egy kisebb romániai kapcsolaton kívül kifejezetten Magyarországon ér véget. Az országunkat elérő vezeték kapacitása 245 GWh/nap, míg az országot elhagyó 142 GWh/nap. A 2021-ben aláírt hosszú távú orosz-magyar gázszerződésből adódó évi 4,5 milliárd köbméterből 3,5 milliárd Szerbia felől érkezik hazánkba.
4. Románia: Jelentős földgázkitermelés jellemzi Romániát, melynek egy kisebb részét Magyarország felé exportálják, és a jövőben akár nagyobb mennyiség is érkezhet, mivel Románia jelentős fekete-tengeri földgáztartalékokkal rendelkezik. Hazánkba Csanádpalotán keresztül érkezik a gáz, itt a vezeték kétirányú kapacitása 73 GWh/nap.
5. Ukrajna: Régebben Magyarországra ezen az útvonalon érkeztek Oroszországból a legnagyobb földgázmennyiségek, hiszen a két ország közötti hosszú távú szerződések ezt az útvonalat érintették (a Török Áramlat részben lecserélte). Beregdarócnál a beérkező mennyiségekre a kapacitás 525 GWh/nap, míg a kiáramlásra 86 GWh/nappal számolhatunk.
6. Szlovákia: Eddig inkább csak eseti használat jellemezte, de a tavalyi év vezetéképítéseivel (Baltic Pipe, GIPS) felértékelődhet a balassagyarmati határkeresztező, és közelebbi kapcsolatba kerülhetünk például a lengyel LNG-vel. Kapacitás a két ország között Szlovákiából Magyarországra 129 GWh/nap, visszafele pedig 50 GWh/nap.
A napi be- és kiáramlás nyomon követesére szolgálhat az FGSZ felülete.
A beérkező források mellett kulcsfontosságú, hogy a földgáz felhasználása szezonális, így szükség van a gáz eltárolására. Az Európai Unió egyes tagországaihoz képest Magyarországon jelentős mennyiséget, összesen 67 TWh-nyi földgázt lehet betárolni öt fizikai tárolóba (Szőreg, Pusztaedericse, Zsana, Kardoskút és Hajdúszoboszló). Ez a mennyiség nagysága szerint a 6. legnagyobb tárolói kapacitás az EU-n belül. Jellemzően a nyári időszak szolgál a betárolásra, és télen történik a kitárolás a napi szükséglet (hőmérséklet, fogyasztás) és a kitárolási kapacitás függvényében.
Az Európai Uniós betárolást figyelemmel kísérhetjük az AGSI oldalán.
- Miért fontosak a gáztőzsdék?
A gáztőzsdék kereskedési helyszínként szolgálnak, ahol a földgázt adják és veszik a kereskedő cégek. Vagyis a tőzsdék platformot adnak a piaci szereplők (gáztermelők, szállítók, fogyasztók stb.) számára a kereslet-kínálat dinamikáján alapuló ügyletek megkötéséhez. Ehhez képest egy gázkereskedelmi központ, vagyis egy gázhub egy fizikailag belül jól összekapcsolt országot, régiót takar, mely termékként megjelenik, így például holland földgáz (TTF) vagy magyar földgáz (MGP).
A kétoldalú kereskedéssel ellentétben, a tőzsdéken a kereskedés több piaci szereplő között, anonim és diszkriminációmentes módon történik. Ebből adódóan, a kereslet-kínálat dinamikáját követve mindig az elérhető legkedvezőbb áron történik az ügyletkötés. Azaz, akkor kerül sor az ügylet megkötésére, ha a több eladói ajánlat és a több vételi ajánlat közül mindkét oldalról egy-egy ajánlat azonos árszinten van, így mind az eladó, mind a vevő számára megfelelő áron történik az adás-vétel, egyik piaci szereplő sem élvez előnyt vagy szenved hátrányt az ajánlat elfogadása során.
A transzparens ármechanizmusok növelik a piaci hatékonyságot és a versenyt. Egyrészt a gázhubok arra ösztönzik a piaci szereplőket, hogy versenyezzenek, ami hatékonyabb árképzést eredményez, másrészt a hatékony piacok vonzzák a befektetéseket. A tőzsdéken publikált árak fontos iránymutatást adnak a piaci szereplőknek, lehetővé téve a résztvevőknek a piaci trendek felmérését, kereskedési stratégiáik optimalizálását és befektetési döntések meghozatalát.
A klíringház bevonásával kiküszöbölhető a nemteljesítési partnerkockázat. Vagyis az elszámolóház (központi szerződő fél) garantálja, hogy egy ügylet mindig teljesítésre kerül, még akkor is, ha valamelyik ügyletben résztvevő fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Egy ilyen tőzsdei tag általában felfüggesztésre vagy kizárásra kerül, de a többi tag nem szenved kárt az elszámolóház számára befizetett biztosítékoknak köszönhetően.
A gáztőzsdék jogszabályok által meghatározott szabályok szerint, szigorú felügyelet mellett működő piacterek, melyek összhangban vannak a versenyképes és fenntartható energiapiacok létrehozását célzó szakpolitikai célkitűzésekkel. Ezáltal olyan szabályozott keretet biztosítanak, ahol integrálhatók az energiapolitikák, mint például a megújuló energiaforrások támogatása vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.
Az energiatőzsdék lehetővé teszik a határokon átnyúló kereskedést, ezáltal hozzájárulnak a piaci integrációhoz, a regionális piacok összekapcsolását. Mindezek a likviditást is támogatják, vagyis hogy minél nagyobb mennyiség minél könnyebben részt vehessen ügyletekben. A piacintegráció és nagyobb likviditás révén hozzájárulnak a diverzifikációhoz (többféle forráshoz való hozzáférés), amely a fogyasztók javát szolgálja mivel fokozza az ellátásbiztonságot. Egyszerűbben fogalmazva, lehetővé teszik a piaci szereplők számára, hogy csökkentsék az egyetlen forrástól vagy útvonaltól való függésüket. Sőt, a tőzsdék elősegítik a piaci rugalmasságot is, mert a piaci szereplők az árjelzések és a piaci lehetőségek alapján módosíthatják szállítási szerződéseiket, tárolási szintjüket és kereskedési stratégiájukat. A gázhubok az infrastruktúra fejlesztését is ösztönzik, ami növeli a gázpiac általános rugalmasságát és megbízhatóságát.
A CEEGEX több mint tíz éve a magyarországi szervezett földgázpiac működtetője. Közel 50 tag kereskedik rajta 15 különböző országból, amely révén évente a hazai fogyasztás negyedének megfelelő mennyiség fordul meg rajta. Az ACER (európai energiaügynökség) 2021-ben feltörekvő piaccá minősítette fel a magyar piacot.
- Hogyan is működik a gáztőzsde?
A gáztőzsde tehát biztosítja azt a platformot a kereskedőknek, ahol a tagok eladási és vásárlási szándékukat diszkriminációmentes és anonim módon intézhetik. A tőzsdén szabványosított termékeket kereskedhetnek, mely adott jellemzőkkel bír (gázminőség, leszállítás helye, leszállítás ideje stb.). Maga a platform egy jól ismert informatikai megoldásként működik, így kompatibilitás más tőzsdékkel és akár ezekkel együttesen használható. Mint minden más virtuális ponton a magyar gázhubon (MGP-n, vagyis Magyar Gázkiegyenlítési Ponton) is korlátlan kereskedés, mely biztosítja a rugalmasságot a tagoknak, hogy országon belül a számukra megfelelő helyen tudják a szállítórendszerbe betáplálni és a szállítórendszerből kivenni a földgázt. Az elszámolóház kezeli a tagok számláit és limitjeit, az itt tárolt pénzt tudják a tagok kereskedésre fordítani. A földgázszállító pedig a földgáz fizikai leszállításában vesz részt, tagonként ellenőrzi a tőzsdén kereskedett mennyiségeket és a földgáz vezetékbe betáplált és kivett mennyiségek helyességét. Tagok lehetnek nagykereskedők, termelők, hálózatüzemeltetők és akár fogyasztók is. Minden tag jogosult földgázt venni és eladni.
A Magyarországon teljes kereskedelmi engedéllyel rendelkező, azaz fogyasztókat ellátó kereskedők listája elérhető a MEKH honlapján.
- 4+1 legfontosabb információ a CEEREP-ről, a magyar gázárindexről
1. Miért fontosak az árindexek?
- A tőzsdék által publikált árindexek biztosítják a piacokon a transzparenciát, mivel széleskörűen elérhetőek minden piaci szereplő számára. Az árindexek kompakt módon, egy ár formájában foglalják össze a teljes kereskedési nap történéseit, így fontos referenciaként szolgálnak. Az egyszerű és objektív számítási logikának köszönhetően a megbízható információforrás szerepét is betöltik, amely támogatja a döntéshozatalt.
2. Mi a CEEREP és hogyan alakul ki?
- A CEEGEX 2023 márciusában vezette be a CEEREP-et, ami egy új, napvégi aktivitás alapján számított index, amely hűen tükrözi a magyarországi gázpiacot (MGP) az egyes munkanapok végén. Alapja, hogy az árindex kiszámításához csak a CEEGEX-en kereskedők ajánlatai és kötései vannak felhasználva, ellentétben számos egyéb árindexszel, ahol nem magyar piaci adatokat is figyelembe vesznek. A CEEREP leköveti az európai legjobb gyakorlatokat paraméterek és algoritmus szintjén. Ezek eredményeképpen a CEEREP egy európai napvégi földgázindexekkel összehasonlítható benchmark, amely növeli a CEEGEX árak használhatóságát egyéb MGP árakhoz képest. A részletes módszertan a CEEGEX honlapján elérhető.
3. Mire használható a CEEREP?
- A CEEREP bárki által szabadon és ingyenesen felhasználható belső (továbbadásra és közzétételre nem kerülő) számításokhoz, továbbá nem szervezett vagy szabályozott piacon kötött ügyletek elszámolásához, így különösen kétoldalú, földgáz-kereskedelmi szerződések ármeghatározásához. Azaz közvetlenül felhasználható nagykereskedelmi szerződésekben és közvetlenül fogyasztói szerződésekbe is beemelhető.
4. Hol érhető el a CEEREP?
- A CEEGEX a CEEREP-et minden gáznapra a leszállítás előtti utolsó munkanapon 17:30 után teszi közzé CEEGEX honlapján.
+1 Miért fontos, hogy magyar gázárindex kerüljön a magyar szerződésekbe?
Az elmúlt években megszokottá vált, hogy a fogyasztók különböző típusú ajánlatokból választhattak: fix ár, front havi ár, spot ár vagy ezek keveréke. Az ügyfelek szemszögéből a fix ár volt a legkiszámíthatóbb, míg a spot ár a legkevésbé. A kockázatokat tekintve a front havi ár a kettő között helyezkedik el. Megjegyzendő, hogy a rugalmas ár, vagyis a spot és front havi indexálás nyitva hagyja a lehetőséget, hogy az ügyfél az árak csökkenésével előnyösebben járjon. A kevert képlet kevésbé elterjedt, de a két típusú árazási mód előnyeit ötvözi, azaz a szerződött volumen egy bizonyos százalékára a kiszámítható fix árazás lesz érvénes, míg a fennmaradó részre egy rugalmas ár, amely leköveti a piaci árak mozgását.
2022 nyarán az energiaválság hatására jellemzően kivezetésre kerültek a „fix áras” konstrukciók a piaci fogyasztói szerződésekből, elsősorban az indexált konstrukciók váltak elérhetővé. A gyakorlatban – vagyis Magyarországon –a releváns ár front hónap esetén a TTF, míg a spot árak a holland TTF + spread vagy az osztrák VTP + spread képletet takarják, továbbá az elmúlt időszakban a magyar MGP is egyre nagyobb teret hódít.
Egy fontos tényező, hogy a földgázpiacok nemcsak globálisan kapcsolódnak össze, hanem a lokális események is formálják az árakat, például az alacsonyabb LNG vagy Norvégia felől érkező áramlás nagyobb mértékben befolyásolhatja a nyugat-európai árakat, míg a MGP árak ellenállóbbak lehetnek a stabil déli ellátás következtében. Amennyiben ahhoz az indexhez van kötve a szerződés a fogyasztóval, ami a kereskedő forrása, akkor nem terheli a kereskedőt a spread kockázat. Az MGP-re váltás előtt azzal nyílt meg az út, hogy az országok közti árkülönbségek (spreadek) hektikussá váltak.
2023-ra elsősorban a felelős kockázati stratégiát folytató, prudens kereskedők tudtak fennmaradni, ami kulcsfontosságú az ellátásbiztonság szempontjából. A fogyasztók számára korábban ismeretlen fogalmak váltak az új normává és megjelentek a CEEGEX indexált fogyasztói szerződések is. Ez utóbbi konstrukció mind a fogyasztó, mind a kereskedő szempontjából előnyösebb, mivel a hazai keresleti-kínálati viszonyokat tükröző árképzést tesz lehetővé, vagyis valamelyest függetleníthető a szerződéses ár a külföldi árakat, mint pl. TTF-et meghatározó eltérő fundamentális hatásoktól.
Ha egy gázellátási szerződésbe teljes vagy részleges spot indexálás kerül, akkor a CEEGEX árak jelentik a legjobb megoldást Magyarországon a másnapi TTF vagy VTP árak helyett.
A CEEGEX belső elemzése alapján egy 22/23-as gázévre aláírt CEEGEX indexált szerződéssel az első 10 hónap alapján jelentősen kedvezőbben alakultak a fogyasztó költségei, mint TTF vagy VTP indexálással.
Az elemzés során a VTP és TTF indexált szerződéshez képest a CEEGEX indexált szerződéssel adott napon realizált haszon vagy veszteség kumuláltan került megjelenítésre. Ez alapján elmondható, hogy ugyan a gázév elején még a TTF indexálás volt jövedelmező, de novembertől kezdődően már a hazai indexálású szerződések jobban szerepeltek. A VTP esetében októbertől kezdődően végig a hazai index jövedelmezősége alakult kedvezőbben.
A CEEGEX a nemrég bevezetett CEEREP indexet vagy a súlyozott átlagárat javasolja használni a bilaterális szerződésekben, különös tekintettel a végfogyasztói szerződésekre.